Borító-vizit [2.] - szép és nyeh (majdnem) smacik

A Várok rád értékelésénél megjegyeztem, hogy már nagyon unom ezeket a hormonálisan túlfűtött YA borítókat, főleg, ha azokban semmi kreativitás nincs, vagy épp semmi közük a könyvhöz. Vagy csak rondák AF. Ma összeszedtem néhány kedvenc és néhány kevésbé kedvenc szerelmes könyvborítót, indoklom is teljesen szubjektív döntésemet. Leszögezném, hogy nem vagyok sem grafikus (egy pálcikababát sem tudok rajzolni, ekkora a baj), sem a szerelem ellen, egyszerűen csak az ízlésem fura. :D

Tetszetőssek:

Simone Elkeles: Perfect Chemistry-sorozat

Egyből kezdjük jó adag elfogultsággal, ami a könyveket illeti. Nem tudom elégszer hangoztatni, hogy minden hibájábal, egyszerűségével és abszurditásával együtt a Tökéletes kémia az egyik kedvenc könyvem, a Vonzás szabályai pedig egyből ott van utána. Vannak ennél jobb könyvek? Vagy egy millió. Vannak ennél szebb borítók? Hál' Istenek, vannak. De ez a könyv olyan meghatározó volt az életemben, mint az, hogy egyáltalán megszülettem. Vagy mint másnak a Harry Potter. Vagy mint a világnak a Holdra szállás. Vagy hogy létezik a csokoládé. Szóval értitek.

Amit nem árt tudni: a könyveken NEM a könyvelőzetesben szereplő fiúk vannak, még ha nagyon hasonlítanak is egymásra. Sajnos nem tudtam kideríteni, hogy a borítókon kik szerepelnek, akárhogy is igyekeztem, de ha ti tudjátok, okvetlen osszátok meg velem ezt az infót, lécci :D
Akiket pedig "Fuentes tesóknak" hívunk, ők lennének:

Őket kérem az összes létező könyv borítójára, és én leszek az első, aki sorban áll értük a könyvesboltban. Carlos "igazi" neve Giancarlo Vidrio még a neve is kurvaszexi (insta), Alexet Alexander F. Rodriguez "játsza", aki beszarás Katy Perry Hot 'n' Cold klippjében is szerepel (az instája sokkolt, csak saját felelősségre), a kicsi Luis (zárt insta) pedig Gabriel Chavarriahoz fűződik. 

Imádom azt az egyszerűséget, ami a borítókat jellemzi, és mégis apró pillanatot árul el a könyvből. Tipikus példája annak, hogy nem szükséges a dolgokat túlbonyolítani vagy túldíszíteni. 

Simone Elkeles: Perfect Chemistry - Tökéletes kémia; Rules of Attraction - A vonzás szabályai; Chain Reaction - Láncreakció

Tammarra Webber: Easy - Egyszeregy

Ijesztő belegondolni, hogy már 4 év eltelt a megjelenése óta ennek a drágaságnak. Érvényes rá az előbb említett egyszerűség, végülis kapunk egy sablonos hosszúhajú csávót Lucas vagyis Dusan Novakovic modell személyében, és egy Jacquelin típusú lányt, akinek a nevéről fogalmam sincs, ugyanis általában senkit nem érdekelnek a borító-lányok, szóval infót sem találtam. Egyszerűen süt a kémia a borítóról, ahogy a könyv lapjairól is, és hatalmas plusz pont, amiért a leírt karaktereket külsőben is tökéletesen hozzák a modellek.
Egyéb infó: hamarosan érkezik a harmadik rész Sweet-Édesem címmel, aminek eredeti borítójával nem vagyok kibékülve, a csaj feje tök fura, ráadásul több rajta a smink, mint a házunkban összesen.

Tammara Webber: Easy - Egyszeregy; Breakable - Törékeny; Sweets - Édesem

Katie McGarry: Pushing the Limits - Feszülő húr

Ez volt az egyik leginkább várt könyv az életemben, ami hatalmas csalódást okozott. Talán én nem voltam hangulatban akkoriban, talán egyszerűen nem az én könyvem, de az tény, hogy a borítójába mai napig szerelmes vagyok. A csaj vörös haja stimmel,  a csávó szintúgy, szóval valahogy az egész borító klappol, ami nem mondható el a többi részről sajnos, a sorozat borítói exponenciálisan romlottak, a Dare you to még elmegy, a Crash into you-ba már bőven bele tudok kötni holott történetileg az egyik kedvencem, a többi, még magyarul nem megjelentről pedig lejebb. 

Katie McGarry: Pushing the Limits - Feszülő húr; Dare you to - Aki mer, az nyer; Crash into you - Szívkarambol

John Green: Csillagainkban a hiba - filmes borító

Sokkal, de sokkal jobban szeretem, mint az eredeti borítót, van benne valamilyen apró báj, ami lenyűgöz. A történet ismeretében még inkább oda vagyok érte, pedig a könyv első olvasásra egyáltalán nem tetszett, nem is nagyon értettem, hogy mi is történik. Aztán másodszorra nyert, a moziban pedig 13 lány szipogott mellettem (én nem, jeee), köztük a rendíthetetlennek tűnt barátnőm is, szóval nem hiába lett siker. Ansel és Shailene ezen a képen mindent átad, ami a történetet illeti, és nem is kell több. 

John Green: Csillagainkban a hiba

És most jöjjenek a nem annyira bejövőssek:

Jay McLean: Where the Roads Takes Me

Tudom, tudom, kakukktojás, de van egy olyan érzésem, hogy hamarosan magyarul is megjelentetik, mert miért ne. De mi ez a borító? Mármint értem a roadtrip lényegét, de azzal nem tudok mit kezdeni, hogy miért kellett félbevágni a modellek fejét? Miért kell a hatalmas rózsaszín ajtó? Egyszerűen valami nem stimmel ezzel a borítóval, még ha magához a fülszöveghez illik is. A tipográfia teljesen rendben lenne egy teljesen másik képpel. Szeretem az utazgatós könyveket, így biztos, hogy vagy angolul vagy magyarul elolvasom, de az sem mostanában lesz. Remélem az én fejemet nem vágja ketté a könyv.

Jay McLean: Where the Road Takes Me

Lisa De Jong: When it Rains - Amikor esik...

Igen, ezzel a nézőpontommal valószínűleg egyedül vagyok, de nekem ez a borító nem tetszik. Azt is hozzáteszem, hogy még nem olvastam a könyvet, így nem tudom, mennyire nagy jelentősége van ennek a köd szerű cuccnak habár sejtem, de kicsit az az érzésem, hogy a képszerkesztők lehúzták a kontrasztot, és így teljesen jelentéktelenné tették a párost és a borítót is. A csaj brutális műszempillája pedig annyira vonza a szemem, hogy képtelen vagyok másra figyelni, ami megint csak szívás. Néhány értékelésbe belefutva láttam, hogy jó bőgős könyv, nagyszerűen megírva, úgyhogy majd egy komor őszi-téli éjszakán nekiállok, jóideje várólistás már a kicsike, csak egyszerűen nem érzek rá késztetést, hogy a homoksárga borítóval körbeölelt könyvet a kezembe vegyem. Egyáltalán nem csúnya, vannak ennél sokkal borzalmasabb borítók is, egyszerűen csak nekem nem jön be. Azt is elmondanám, hogy az "After the Rain" és a "Living the Regret" borítói már sokkal közelebb állnak a szívemhez, főleg utóbbi nyerte el mély tetszésemet a sapis srác kiköpött "régi Caleb" a PLL-ből :D.

Lisa De Jong: When It Rains - Amikor esik...; After the Rain; Changing Forever; Living with Regret

Kelly Creagh: Nevermore - Soha már

Szeretem a kissé különc pasikat, de az ezen borítón szereplő csávótól a hideg kiráz, és nem sok kedvem lenne levenni a polcról a könyvet. Lenyomnák a torkán néhány sajtbureszt, az szent, mert tök para, hogy az álkapcsa szinte átszúrja a bőrét. Ráadásul a cím betűi is borzalmasak, kissé amatőrnek érzem, a csaj meg tök homályos.
Egyszerűen NYEH kategória, 100 éve várólistás, de szerintem a "soha nem jutok el addig, hogy elolvassam" kukában fog landolni.

Kelly Creagh: Nevermore - Soha már; Enshadowed - Árnyék mélyén; Oblivion. A folytatás borítói sem sikerültek sokkal vonzóbbra, ahogy nézem

Katie McGarry: Take Me On (Pushing the Limits sorozat 4.)

Ismét egy még magyarul nem megjelent alkotás (MÉG), aminek fülszövegéért annyira odáig vagyok, amennyire taszít a borítója. MI EZ A PÓZ?  Mi ez a farmerban edzés? Mi ez a szimpla vakuval fényképezett borzadály? Remélem valakinek a kiadónál lesz annyi esze, hogy ezt valami jobbra cserélje, mert bár a fülszöveg kecsegtető, a kép miatt bottal se piszkálnám meg. Ráadásul próbálták menteni a menthetőt újabb borítókkal, de kevés sikerrel, a kék fejű csajt speciel értelmezni sem tudom. Szegény.

Katie McGarry: Take Me On és a sikertelen borítók.

Abbi Glines: A végzetem

WTF? Ez volt az a borító, ami igen hangos vitát váltott ki az olvasók körében, ugyanis mind érezzük, hogy valami nincs rendben. Nem igazán értem, miért kellett a Halálból egy Edward Cullent csinálni, a csaj pedig miért van melltartóban??? Ráadásul a pasi félig átlátszó, félig meg olyan kigyúrt, hogy azon semmi nem hatol át. Valahogy a feje és a teste sincs teljesen kontaktban, valami fura photoshop baleset következménye lehet, vagy csak programozó, hogy ilyen görbe a háta. bocsi, ez marha nagy rasszizmus a részemről
A fülszöveg meg, atyaég....: "Mi ​történik, ha az ember nyomában van a Halál? Persze, hogy beleszeret." MEG A NAGY FRANCOKAT!
Nope. Just nope.
Az eredeti Pepe Toth-os borító kicsit jobban tetszik, mert ott valóban elhiszem, hogy a Halál ilyen betegesen tud magával ragadni. Azonban Pepe mindig is Daemon marad, valószínűleg a kiadónál is így gondolhatták. Öröm látni, hogy gondolkodnak, csak gondolkodhattak volna többet a végül kiadott borítón is.

Abbi Glines: A végzetem; és az angol verziója, az Existence Pepe Toth-tal.

Rachel Van Dyken: Egyetlen

Ó, jesszuskám, mi ez az amatőr borító? A könyv sem nyerte el a tetszésem, képtelen voltam végigolvasni, pedig adtam neki nem egy esélyt. A kép enyhén kiég, a csaj nyaka elég para, a kis virágok meg esetleg a hét éves unokahúgom elsős füzetein mutatnának jól, semmiképp sem ezen a borítón. Nem tudom, miért gondolta úgy a magyar kiadó, hogy le kell cserélni a hot pasit az eredeti borítóról, de üzenem nekik, hogy rossz ötlet volt. Az írónő másik könyveinek felszínén is nagyon jó párosok vannak, az Elite kifejezetten tetszik, azt itt hagyom nektek, hogy legalább valami pozitívat is írjak ebbe a bejegyzésbe :D

Rachel Van Dyken: Egyetlen; az angol verziója a Ruin, és a nem ide kapcsolódó, de azért az írónő egyik regénye, az Elite.

R. S. Grey: Scoring Wilder - Testcsel

A franc se tudja, miért várom annyira, hogy elolvashassam ezt a könyvet, mert már a fülszöveg alapján megtépném a csajt, mégis körbelengi valami izgalmas kémia ezt a könyvet, amitől AKAROM. Az is biztos viszont, hogy nem a borítója vonz, mert ez valami brutálisan vicces lett, ahelyett, hogy ütős és szexi lenne. A csaj segge és háta tök fura, a zöld gyep sem áll össze a rózsaszín címmel, a csávó gagyi tetkója kisüti a szemem (pedig nem vagyok a tetoválások ellen, sőt #freedom), ha pedig azon sikerül túltennem magam, a csaj leopárdmintás bugyijától verem a fejem az asztalba.
Aztán megnéztem az eredeti borítót, és nem lettem boldogabb. Szegény könyv, biztos vagyok benne, hogy megérdemelne egy normálisabb borítót. 

R.S. Grey: Scoring Wilder - Testcsel, és az angol veziója

Mára ennyit a gyepálásból, szerintem ismét sikerült elvesztenem a követőim és a barátaim felét, és végleg antiromantikusnak beállítanom magam (pedig nem vagyok az, becs'szó).
Nektek melyek a kedvenc romantikus borítóitok? Írjátok le odalent, vagy Facebookon vagy Molyon a bejegyzés alatt kommentben :)