"Őrüljünk meg ősszel!" - tervek és bakancslista (100. bejegyzés)

Kifejezetten rühellem az őszt, az esőt meg a napokig tartó taknyos időt, de ha süt a nap és csak a kisujjam fagy le a hidegben, akkor én vagyok a terepjárók mintaképe. A színek, a fények... aki ilyenkor nem jár fotózni, akkor attól kérdezném, hogy MÉGIS MIT CSINÁL?

Maradjunk a mai bejegyzés témájánál. Engem egy rohadt évszak nem fog csak úgy legyűrni az majd az egyetem lesz, úgyhogy igyekszem annyi tervet és lehetőséget megragadni, amennyit csak ez az időszak hozni fog. Ráadásul bakancslistás terveim is vannak, amiket télbe fordulva remélem, hogy visszanézve majd ki is pipálhatok. 

Bár személyesebbnek hathat ez a bejegyzés, lényegében más célom van vele. Bízom benne, hogy titeket is tudlak arra inspirálni, hogy a latyak idő ellenére is kimozduljatok otthonról, a szokásos forrócsokit ne a négy fal közt, egyedül igyátok meg, mikor erre jobb lehetőségeitek is vannak. Menjetek, menjetek, menjetek, amíg csak tudtok, és éljetek, mert lesz idő, mikor tényleg csak otthon fogtok tudni ülni, és bánni fogjátok az elvesztegetett jó napokat. Amarra kifelé a komfortzónából!
mielőtt megkérdeznétek, hogy mikor lettem ilyen pozitív és elvetemült, jelezném, hogy kijött Macklemore és Kesha közös száma, és meghaltam, olyan inspiráló

Na akkor szedjük szép sorba ezt a listát:

A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva

1. Cosmopolitan Blogger Day 2017

Hacsak nem robban ki az atomháború, vagy nem csapódik a Földbe egy meteor, akkor nagyon úgy néz ki, hogy a felelőtlen és átgondolatlanság újabb célállomását pipálhatom majd ki ezzel az eseménnyel. Sáránál láttam (Metaforaszennyezés blog, tessék benézni hozzá) Instastoryban az eseményt, mivel köztudottan falra mászok a Cosmo/Glamour/Joy női újságok triumvirátusától, így nem követek ilyesmit, ez az októberi esemény azonban amolyan YOLO, nézzük meg ennyi pénzért és ingyen kajáért típusú dolog. Ha jó lesz, lesz róla élménybeszámolós blogbejegyzés. Ha nem, akkor is lesz, csak akkor alázós a specialitásom

Ha felkeltette az érdeklődésetek, és rá is értek Október 22-én, IDE kattintva tudtok jegyet vásárolni rá, úgy nézem, még nem fogytak ki belőle, és tök buli lenne többetekkel is találkozni. 

2. Esküvői fotózás

Rohadtul be vagyok tőle szarva, ezt így őszintén megmondom, mert nem akarom szétcseszni egy pár legszebb napját elrontott képekkel, vagy lemaradt pillanatokkal. Egyik ismerősöm kért fel a polgári esküvőjük fotózására, ami teljes mértékben kívül esik a komfortzónámból, soha hasonlót, még csak páros fotózást sem csináltam életemben, szóval izgi lesz. Sok pinterestet, weheartitet és IG-t nézek, inspiráció az egekben, aztán a kivitelezés fele olyan jól jöjjön össze, és máris boldog leszek. Nagyon várom már egyébként, tényleg izgalmas és kihívásteljes feladatnak érzem. 

A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva

3. Bécs vagy Krakkó

Namost, ez olyan, hogy vagy az egyik, vagy a másik, de a kettő együtt nem jöhet össze anyagilag kivitelezhetetlen, hacsak nem vág hozzám valami sponzor egy ingyen utat, dehát nem vagyunk mi olyan menők. MÉG ;). Bécsbe konkrétan egy éve megyek, sőt, lehet van az már kettő is, de most legalább van kint ismerős is, szóval lenne kihez menni. Ő viszont államvizsgázik, nem kellene még az ajtót is rárúgni, hogy "jöttem és szeress!". Egyszer jártam már a városban egyébként, de leginkább a múzeumokat jártuk végig, amit imádtam, csak hát az épületekből nem láttam sokat.

A szívem persze Krakkóba húz, Nóra barátnőm jönne is velem, én meg vinném is a kis építész popóját, de hogy mikor tudnánk összehozni a kettőnk dolgát, az totális rejtély. 

Imádom, szeretem, olcsón meg is úsznánk, és hiányzik a kis otthonom, szóval biztos végigsírnám az ottlétet, de fel is töltene brutálisan, amire jó nagy szükségem lenne így az őszi depresszió kezdetén.

BTW, ma van egy éve, hogy felültem a buszra és Krakkóig meg sem álltam. Életem legjobb döntése volt.

4. Pulcsi, pulcsi és még több pulcsi

Világéletemben utáltam a pulóvereket, szúrnak, dörzsölnek, megfulladok bennük és a teremben ülve rámizzad az egész. Szóval nem mondhatnám, hogy nagy "cozy lifestyle" híve lennék, ráadásul büdösül drágák is ezek a cuccok, úgyhogy segítségül hívom majd a legjobb barátaimat, Rongyászt, Hádát és a kistesó turkálóikat. De ha ennyire utálom, mit akarok? Az van, hogy ezek a kis kötött cuccok tökre tetszenek. Max nem veszek hozzá kabátot (korai időszakban még lehet), és nem gyulladok fel a villamoson. Imádom az oversize dolgokat, mert akkor egy sima leggings-szel meg van oldva a "mi az istent vegyek fel" problémám. Kell egy barna, millió szürke, egy okádéksárga és pármillió bordó. Teljesen boldogan fogadok természetesen ehhez is szponzorációt SZIA HÁDA, ITT VAGYOK ÉS INTEGETEK, de persze a kilós vásárlás teljesen belefér szerintem az egyetemista anyagi keretbe.

5. Starbucks Pumpkin Spice Latte

Mi az isten a felhajtás ez a cucc körül? De komolyan? Szegeden és a környékben nincs Drágakávés Coffee Company, így millió egy évben, ha épp Pesten járok, dobom ki rá a drágán megkeresett összegeket, de ez a tökös cucc annyira felcseszi most már az agyamat, hogy idén ősszel szakadjon rám az ég, ha nem kóstolom meg. IG, Youtube, Weheartit, média... ahogy jön, mindenhonnan ez folyik. Fanny, mint profi Starbucksos nagyvárosi lány, ezúton szólok, hogy te leszel a kisördög a vállamon, és ha feléd járok, muszáj beráncigálnod, hogy megkóstoljam ezt a cuccost. 

A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva

6. Továbblépés

Ez az ősz az enyém lesz. Nem a siránkozásé, nem a párkapcsolat keresésé, nem a negatív embereké. Az enyém. Megint kicsit ott érzem magam, mint két éve, megint elkezdett feltűnni, hogy vannak olyan emberek az életemben, akiknek 1. már rég nem kellene, 2. visszahúznak. Prioritásokat hozok, és nem lesz könnyű, de igenis itt az ideje - már megint. Én leszek ott önmagamért, én leszek ott a barátaimért és az emberekért, akik megérdemlik, hogy velük legyek, de az is biztos, hogy igenis köcsög leszek, ha arra kerül sor, mert elsősorban a saját életem szeretném élni, és nem nagyon szeretem, ha belemásznak az elképzeléseimbe. Teszek rá, hogy mit illik és mit nem egyedül csinálni, vagy hogy a társadalom, sőt, hovatovább, a közelemben álló emberek mit várnak el tőlem. Jó ideje a Blogger Day-es jegyvételem a legspontánabb, átgondolatlanabb dolog, amit tettem, ami felnyitotta a szemem, hogy valami nincs rendben. Nem azt mondom, hogy élni kell bele vakon a nagyvilágban, csupán azt, hogy sokszor észrevétlenül mondunk nemet a lehetőségekre. Márpedig én nem akarok így élni.

7. Túrázás

Mert tudom, pont ehhez lesz a legtökéletesebb az időjárás (szarkazmus). Mindig is szerettem az erdőket, ott képzelem el a leendő esküvőmet, és mindig is az erdő jelenti számomra a megnyugvást, amit igazából a lakhelyemnek és a gyerekkoromnak köszönhetek. Anyum és a tesóm is eléggé sétálósak, szóval tök jó lenne egy napos kikapcsolódásokat szervezni, a környékünkön pedig erre szerencsére van lehetőség. Szívem szerint a hegyekbe mennék egyébként, de olyan rohadtul sík terepen élünk, hogy az majdhogynem egyedülálló a világon. Így maradtak a jó kis erdők, egyedül vagy társasággal, de néhány hétvége vagy délután igen kellemes élmény lenne a gyorsan sötétedő őszi időszakban. 

A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva

Persze ezek csak tervek, bármikor bármi áthúzhatja a számításaimat, okozva ezzel talán valami sokkal érdekesebb és jobb eseményt az életembe. Mert hát YOLO van, és semmit nem vagyok hajlandó bánni az életemben továbbra sem.

Dobjatok egy kommentárt itt, vagy Facebookon, vagy akár Molyon is, nagyon kíváncsi vagyok a ti terveitekre is. Instán pedig @neverhoodsdiary néven követhettek, minden velem és a bloggal kapcsolatos infót onnan tudhattok meg először :)

Csókoltató csibelány: