Tudjátok, hogy mentem, annak körülményeiről is, szóval ezt itt nem taglalnám ismét. Sára a Metaforaszennyezés bloggerinája összeszedett engem, és befogadtak a #FelegánsTeam-be, így megismerhettem Ninát az ambivalentinától, Laurát a Vanilla Bangstől, valamint Édát a lepkeszárny & virágfüzér bloggerináját, akik végtelenül cukik és rendesek voltak, szóval köszi szépen lányok, hatalmas arcok vagytok.
Szeged az isten háta mögött van kettővel Pesttől, szóval királyul reggel (este? éjjel?) 4-kor keltem, és próbáltam átverni a testemet illetve a bioritmusomat azzal, hogy a szokásos reggeli rutint alkalmaztam. Röhej, de bejött, este 8-ig be se álmosodtam, ami egyértelműen szociológiai kísérletnek is kitette volna a részemről. SZÓVAL, make up on, haj megfésülve (részemről teljesítmény), kávé elfogyasztva, tömegközlekedés már korábban kitervelve, robogtam szééép lassan és MÁVosan a főváros felé, hogy részt vegyek a nem igazán kedvelt (mivel pozitívat kell most írni, nem mondok semmit a Cosmoról, de van véleményem róla. Erős.) női újság blogger/vlogger eseményén, amit a Magyar Telekom székházban rendeztek, és 9-kor nyitotta kapuit.
Annyit utazgattam ebben az évben Pestre, hogy az a két és fél óra a vonaton egyre rövidebbnek tűnik, mondjuk ehhez kellett a füles, zene, egy könyv és az álmodozó tekintetem, ami a ködbe burkolt misztikus mezők gyönyörű látványát bambulta.
Namost, előbb odaértem, mint a lányok, konkrétan 8:59-kor álltam be a sorba, ami megint csak azt a fantasztikus tényt mutatja, hogy egyszerűen képtelen vagyok késni, ha akarok, se sikerül. Úgyhogy egy csomó miniruhás, fekete dzsekis, hat kiló sminket viselő és göndörített hajú lány mögé beálltam farmerben és piros kabátban, csupán két kg sminkkel, és szokásos kócos hajjal, ami egész addig zavart, míg Felegánsék meg nem érkeztek. Szerencse, hogy korábban egyeztettünk, hogy nem öltözünk ki (innen jött a felegáns elnevezés, fun fact), így egyikünk se érezte magát kellemetlenül az Oscar gála szintű fancy eseményen. Még mindig nem tudom, hogy mi vagyunk ennyire visszafogottak, vagy csak nem kaptunk tájékoztatást a dress code-ról, jövőre azért mindenképp kibérelek egy uszályos báli ruhát a biztonság kedvéért. nem
A lábammal minden rendben, ép és egészséges. Csak pózolni nem tudok velük. A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva |
Amin nagyon nevettem, hogy szinte csak férfi (hátömm, inkább belőttsérójú, egykaptafa "modellnekkészülökdenincsbennemsemmikülönleges" fiú) hostessek álltak a rendelkezésünkre a belépésnél, a raktárnál meg úgy magán az eseményen is szinte, ami mennyire irónikus már egy női újság eseményén?! De most komolyan, ez csak nekem volt viccesen, apokalipszisbe illően fura?
A LÉNYEG, hogy negyed órával a bejutásomat követően a lányok is odaértek, ami életmentő volt, mert meg akartam várni őket a terülj-terülj asztalkámra kipakolt reggelivel, viszont már rohadtul éhes voltam, szóval össznépi banzájként próbálunk kulturális keretek közt étkezni - én totál morzsás voltam, szóval ezen van még mit javítani. De a felhozatal nagyon jó volt, a Mizo kávéi, tejei közül válogathattunk, volt egy csomó féle és fajta Smoothie (raktároztuk), a péksütik brutál édesek voltak de brutál finomak is, szóval kicsit szerencsémnek érzem, hogy bekajáltunk, mert az ebéddel meg hoppon maradtunk, de erről később.
10-kor Steiner bácsi megnyitotta az eseményt, és kezdődtek az előadások. Délelőtt még egész jól részt vettünk rajtuk, viszont Ninával állandóan megjegyeztük, hogy "ez is a vloggereknek szól". Mert valóban így volt, amin én részt vettem, annak 10%-a ha hasznosnak mondható blogger szemszögből. Persze, tudom, amit tudni akarok az írásról és a blogolásról, azt nagyon nem a Cosmótól fogom megtudni
A Pamkutyával és Kiss Imivel történt beszélgetés után a fél nézőtér kirohant, ami a szervezők részéről szerintem kicsit gáz, másrészt én is 5 perccel később köztük voltam, mert tudtam, miért mennek. Éda szegény csak mosdóba indult, de mivel ott állt az ajtó mellett Viszkok Fruzsi, szinte egymásba kapaszkodva, és rohadtul remegve odamentünk hozzá, hogy csinálhatunk e vele egy közös képet. Tudom, hogy egyesek szeretik, egyesek meg nagyon nem, én is tagja voltam már mindkét csoportnak, de jelenleg ő az egyetlen magyar beauty vlogger, akit követek és akit képes vagyok elviselni. A többitől a falra mászok, és ezt voltam olyan drága, hogy vele is közöltem. Nagyon cuki volt, kérdezte is, hogy melyik típusú videót szeretjük tőle, meg tényleg tök normálisan vette a rajongásunk, én meg olyanokat mondtam neki, mintha be lettem volna tépve. Szegény Éda is ahogy elnéztem majdnem elsírta magát a meghatottságtól, egyikünk se fogta fel, mit csinálunk, csak magyaráztuk neki, hogy mennyire bírjuk. Fangörlingeltünk fullosan, ami szégyen-nem szégyen, már a múlt része marad. Gyors még oda is álltunk egy-egy fotóra, Édáról három képet csináltam gyors az ő telefonjával, mert annyira remegett a kezem, hogy féltem, mind mosódott lesz. Végül elköszöntünk tőle, és kb három métert mentünk egy oszlop mögé, és csak akkor kezdtünk el sikítozni meg "úristenúristenúristenmeghalokjézusomezaFruzsivoltaztarohadt"-olni, ami persze nem volt feltűnő, ááá. Az adrenalinom az egekben volt, arra sem emlékszem, pontosan mit mondtam neki, de hogy életem egyik legkirályabb pár percét éltem át ott akkor, az is biztos.
Ilyen, mikor egy L és egy XS egymás mellé áll. ft. @Viszkok Fruzsi A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva |
Míg amaz botrányos, ez életem képe. Hát igen, az élet néhol ad, néhol elvesz. ft. @Pamkutya A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva |
A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva |
@Laura - Vanilla Bangs @Nina - ambivalentina. és jóságos magam. A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva |
Ja, meg volt tőkehal is, aminek semmi, de még csak mocsár íze sem volt, semmi az égegyadta világon. Ha a felsőbb szociális rétegekben ilyeneket kell enni, akkor jó nekem az alján is, köszönöm.
Ó, és akkor még arról nem is beszéltem, hogy ülve enni luxus volt és marha nagy szerencsénk, hogy öten így-úgy, de elfértünk valami fal mögött, vezetékekkel és hosszabbítókkal körülvéve. Ez elég gáz volt azért szervezésileg.
Életmentőnk. @Laura - Vanilla Bangs A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva |
A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva |
Hihetetlen mennyiségben töltött fel az a vasárnap, új embereket ismerhettem meg, rengeteget nevettem, és visszatért a hitem önmagamba is a blogolással kapcsolatban. Tudom, hogy ezt akarom csinálni, tudom, hogy nehéz lesz és tudom, hogy hosszú út és milliónyi akadály áll még előttem, de imádom, amit csinálok, imádok írni és ezt megmutatni másoknak is, beszélgetni és a világ dolgairól témázni olyanokkal, akik szintén ilyen érdeklődésűek. Talán nem leszek egy FollowAnna, vagy egy Zoella, talán mindig megmarad hobbinak és menekülő helynek a kis blogom, de most annyi inspiráció és új tudás jött velem szembe, hogy hazafelé a vonaton megterveztem a Novemberi blogbejegyzés témákat, a Neverhoodmast és még a 10UARY-t is. Ez pedig tőlem, aki épp az aktuális író napon találja ki a témáit, elég pozitív jelnek mondható.
Számomra ezt a napot Sára, Laura, Nina és Éda tették boldoggá, mert bár fantasztikus, hogy Pamkutyáékkal vagy Viszkok Fruzsival van közös képem, vagy hogy ott járkált Fifty Pair of Shoes, vagy Inez Hilda Papp, vagy Iszak Eszti, vagy bárki marhahíres emberke körülöttünk, ez semmit nem ért volna a felegáns lányok nélkül, akikkel rengeteget nevettem és végre, hosszú ideje úgy érzem, újra éltem. Nem tudom elmondani nektek, mennyire hálás vagyok.
Ó, és ha ez még nem lett volna elég, kaptunk egy csomó mindent hazamenetelkor, és bár a lufit fájt a szívem otthagyni (
Bízom benne, hogy jövőre még több bloggerpajtit összeboronálunk, és a Cosmó is kiküszöböli addigra a szervezési hibáit, ami azért legyünk őszinték, akadt - de fogadni merek, hogy az Oscar-gálán is van, szóval ezt teljesen pozitív visszajelzésként mondom. Mindig, mindenen lehet javítani és fejleszteni, szóval hajrá.
Eléggé éltem az egésszet, no. Ha instastoryban követtetek, akkor tudjátok, miről beszélek. A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva |
Ez csak egy része a kapott cuccoknak. Not bad. A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2017 Minden jog fenntartva |
Csókoltat frissen inspirálódott csibeanyátok:
ps: a smink valami hihetetlen csoda folytán reggel 4-től este 9-ig, míg visszaértem a koliba, kopás nélkül fennmaradt a fejemen, nem tudom, hogy, nem tudom, miért, de köszönöm az égieknek, az úrnak, az univerzumnak, bárminek, hogy még a hajam is jól állt, a képeken is jól nézek ki, és hogy ennyivel megáldottak arra a napra.