Neverhood's Diary


Hogy egy kicsit megtörjem az esküvői csöpögést, és ne menjek az idegeitekre a folyamatos sztorizással, egy kis kirándulásra indultam a délelőtt folyamán, hogy a meglévők mellett új szépséges beülős helyeket is keressek.

(Sajnos) a bejegyzés nincs szponzorálva, teljesen a saját véleményemet és kedvenceimet ismerteti, és egy kis segítséget nyújthat azoknak, akik a) hozzám hasonlóan az elmúlt másfél évben alig dugták ki az orrukat a lakásból, és b) akik esetleg kirándulnának egyet Szegeden, hiszen gyönyörű ez a város minden apró zugával együtt. 

Ha esetleg tetszene nektek ez a bejegyzés, akkor sorozatként vissza-vissza térne, mert engem is jobban motivál a kimozdulásra, ha van célom. 

Szóval jöjjön néhány cukimuki, kellemes beülő hely, amely tökéletes helyszín lehet egy kis olvasásnak, elmélkedésnek, munkának vagyis lényegében egy kis randinak önmagaddal.

 Sugar&Candy 

Aki régebb óta követ, az tudja, hogy nagyon megragadt engem ez a gyönyörű hely a Dóm szomszédságában. Az igazság az, hogy nagyon hasonlít egy krakkói cukrászdára, ahova nagyon sokat jártunk Erasmus alatt, és hát a jótól nehéz elszakadni. Nem csak a hely szép, a sütemények és a kávék is isteniek (mást még nem próbáltam, de folyamatban van ;)), illetve szezonálisan más és más dizájnt is kap a beltér. Sajnos jelenleg építkezés folyik mellette, így kiülős hely nem igazán van, de azért nem véletlen, hogy kismillió képem van a helyről instán és a telefonomban egyaránt.

  







 Süti nem süti 

Másik nagy favorit volt az egyetemi éveim alatt, majd a színházban való munkám során a Süti nem süti, amit szinte minden szegedi ismer, és ami egy icipici cukrászda a város közepén. Lokációban szerintem telitalálat, mi N-nel sokat jártunk oda ebédszünetben randizni, mikor ő is két utcányira dolgozott tőle és én is a másik irányban, így megvolt a közös pont. 
Tényleg pici hely, de annál hangulatosabb, főleg szerintem a kirakatban ülni és onnan figyelni a pultban levő sütiket és ahogy a nyugodt felszolgálók a bonyolultabb kávékreációkat készítik. A képek szerintem többet elmondanak róla, viszont én annyit tennék hozzá, hogy egyszer beültem laptoppal dolgozni, és sajnos sem konnektort, sem wifit (utóbbiért annyira nem kár) nem találtam. Szóval inkább csak olvasásra, chillelésre, esetleg házi feladat megírására ideális hely. 

 







 Tündérkert Szeged 

Valahogy minden platformon szembejött velem a hely, de sosem jutottam el - egészen idáig. A Süti nem sütivel szemben van majdnem, így két szépséges, de egymástól teljesen különböző stílusú beülős kis cuki. Ilyen lehet Barbie ebédlője talán, rózsaszín, habos-babos, tele virágokkal és nagyon csajos dizájn elemekkel. A pult pedig roskadásig sütivel, őszintén ember legyen a talpán, aki ennyi mindenből választani tud. A székek, asztalok kényelmesek, lehet rajtuk dolgozni, valamint jó idő esetén kiülős része is van. Igen világos a hely, így olvasás esetén sem kell hunyorogni. Süteményekben, tortákban erősek, valamint a lokáció és a nyugis beltér szerintem kompenzálja az amúgy forgalmas utcát. 








Virág Cukrászda és Kávéház Szeged

Ikonikus hely, és a többitől szintén nagyon eltérő dizájn. Avagy néha igenis király is tud lenni, ha benne ragadunk a múltban. Szándékosan nem a Reököt hoztam, ami szintén "rusztikus", mert sajnos akármilyen szép is a hely, nekem a kiszolgálással minden alkalommal problémám volt (konkrétan hogy odadobták elém a dolgokat, és 3 kört kellett járni, hogy végre azt is kapjam, amit kértem, persze mindezt rohadt drágán), így inkább a Virágot ajánlanám, ami talán csendesebb is a fent említett gyöngyszemnél, viszont brutál inspiráló lehet - én legalábbis elvarázsolódok minden alkalommal, ahogy belépek. Instaképnek megfelelő felszolgálást azért ne várjon senki, ez nem az a hely, és az étel-ital szint is a klasszikus vonalon marad, hagyományos ízekkel és semmi latteart-tal, viszont szép világos a hely és kényelmesek a székek, szóval laptop vagy könyv, és mehet az alonetime. Arról nem is beszélve, hogy instant a központban van - persze a feledékeny fejemmel kívülről elfelejtettem lefotózni. Bocsi :'). 









 Mienké 

Hogy kevésbé populáris kis helyeket is ajánljak, az egyik legcukibb kis eldugott hely a belvárosban szerintem a Mienké. Kávéban és borban nagyon otthon vannak, nyáron pedig rengeteg kiülős hely van, végig a Kelemen utcán, ami amúgy is nagyon hangulatos - néha kicsit hangos, de ha azt ki tudjuk szűrni, akkor olyan, mintha egy teljesen más világban lennénk. Ha egy kicsit inspirálódnánk, nézegetnénk az embereket, - mint a pszichopaták - és extra kávékat iszogatnánk közben, de a belvárosi nyüzsitől kissé arrébb, akkor tökéletes választás. Sajnos a nagy befotózós délelőttömön nem volt nyitva, így csak LINK-et tudok hagyni, ahol meg tudjátok nézni, mert nem szeretném más képét a saját blogomba betenni. :)

+1 BarCraft Szeged 

N mondta, hogy írjam bele, mert "hát a fiúknak is adjunk már valamit". ;)  Nem épp magányosan beülős hely, de általánosan napközben a csendesebb helyek közé sorolható, izgi kis koktélokkal és igazi geek dizájnnal. Szóval ha valakinek a "klasszikus" vonal nem annyira a világa, ebbe a kis e-sport játékzugba bármikor betérhet. Szintén LINK-et hagyok, hogy bekukkantsatok virtuálisan legalább. 

A következő részben a leg-instagramosabb helyeket tervezem listázni - bízom benne, hogy bárki számára hasznos infóval szolgálva. Ötletek azonban jöhetnek, ha van kedvenc helyed Szegeden, írd meg kommentben, ezzel is segítve a munkámat és másoknak is lehetőséget adva új helyek megismerésére. :) 

Addig is nagyölelős: 

A weboldal teljes tartalma a szerző tulajdona. Engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása, a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A link megosztása megengedett. / Copyright © 2016-2021 Minden jog fenntartva!

szeptember 18, 2021 No comments
(Ha Gólya vagy, vagy kell néhány motivációs döpping, akkor katt IDE)

Nem lesz könnyű. Sem fizikailag, sem mentálisan, még akkor sem, ha úgy érzed, mindent kézben tartasz és mindent szépen beosztottál. Lehetsz te a legjobb átlaggal rendelkező a szakon, akár az egész karon, ez semmire nem garancia, és ezt nem azért mondom, mert egy negatív, lehúzó személy vagyok, hanem mert majdnem napra pontosan három hónappal ezelőtt fényesen ragyogó csillagok mélybehullását, és addig meglepően háttérbe húzódott szaktársaim exponenciális felívelését néztem végig, csupán egy hét alatt. 

Avagy hogyan is éld meg az utolsó évet - Útmutató Neverhood módra

A "szakdolgozat-para"

Ahány egyetem, annyi szak, és még annál is több utolsó éves követelmény, de abban nagyjából egyet érthetünk, hogy a szakdolgozat/diplomamunka megírása általánosan kötelező jellegű a legtöbb fantasztikus tanulmányi rendszerben. Az egyetlen jó tanácsom hozzá: rohadt gyorsan kezd el, de komolyan. Lehet, hogy csak áprilisi-májusi a leadási határidőd, de az első félévben még lesz vele motivációd foglalkozni, legalább az adatokat szedd össze, vagy járj a konzulensed nyakára minden hülye kérdéssel, vagy legalább csináld meg az első oldalt a Word dokumentumban. Ha kérdőívezést/interjút választottál a szakdolgozati kutatás módszereként, akkor NYUGODTAN kezd el leírogatni a felmerülő kérdéseket, mert februárig mindet el fogod felejteni. Természettudományi ágazatoknál tudtommal főleg kutatási mérések, kísérleti eredményekről kell beszámolni, na hát azt meg pláne kezdjétek el, mert ha valami nem stimmel, vagy közben rájössz, hogy váltani szeretnél, ősszel még van időd. Tavasszal már nem lesz.

Ha már úgy alakult, hogy minden eredményed megvan, és már csak le kell ülni megírni, akkor jön a valóban fájdalmas rész. Egy szakdolgozatot megírni az összes rohadt kis hivatkozással, összefüggéssel, hipotéziseknél maradással, és a határidő fénysebességű közeledésével marhára nem egyszerű. Ne is nagyon legyenek tévhiteid, hogy majd szépen beosztva, milyen ügyesen, határidő előtt bőőőőven készen hátradőlhetsz és paskolhatod a fejed, hogy milyen ügyes vagy. Nem lesz ilyen. Stressz, kialvatlanság, koffeinmérgezés és rengeteg levelezés a konzulenseddel, szaktársaiddal és elmaradt sorozatrészek annál inkább.
Pró tipp: nem kell mindenki agyára menned, DE a konzulensedére nyugodtan. Vannak jó és vannak kevésbé jó konzulensek, ők is emberek, és sokszor egy percet se segítenek megírni életed művét, de dolguk lenne segíteni, így ne érezd azt, hogy inkább nem írsz neki, mert "jaj, mit fog gondolni". Zaklasd és kérj válaszokat, mert ha ő sem tudja, hogy kell szakdolgozatot írni, akkor te sem fogod, és akkor bizony szíííííííííívááááááááááás. 
A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2018 Minden jog fenntartva!
A "záróvizsga-para"

Vagy államvizsga, ki minek hívja. Az igazi, a hamisíthatatlan kénköves pokol. Van, akinél laza, néhány tételről van szó, és egyfajta utolsó bájcsevej a tanárokkal, másnál meg az összes év összes anyaga, olyan keresztkérdésekkel, amiket még fel se fedeztek. Sokakkal beszéltem, akik mondák, hogy "jaaaj, hát utólag mindig, mindent szebben lát az ember, meg nem is olyan vészes, mert ami utána jön, az durvább..." de basszus, nem az. Úgy, ahogy az egyetemen már mindenki legyint az érettségire, attól még az is akkor, aktuálisan rohadt nehéz volt, és ugyanez a helyzet a záróvizsgára is. Sok mindent kell tudnod, sok mindent kell kidolgoznod, és ezt a sok-sok mindent még sokkal jobban előadnod. És akkor még az emberi tényezőket nem vettük figyelembe, mert olyan nincs, hogy 100%-osan mindent tudva menj záróvizsgázni (ha valaki úgy megy, akkor az őrült és kezeltesse magát), mert legyen 300 tételed, vagy legyen 10, a szerencsén is sok minden múlik. Avagy nem véletlen mondogattuk hetekig, hogy az államvizsga 60% tudás, és 40% szerencse, mert ez so fucking true. 
Pró tipp: jönnék a jól ismert klisével, miszerint ne hagyd az utolsó pillanatra, de azt is hozzátenném, hogy teljesen felesleges hónapokkal korábban nekiállni. Mi is abban a hitben éltünk, hogy majd milyen ügyesek leszünk, és nekiállunk novemberben, hogy minden szépen, időben meglegyen, aztán a jobb arcok áprilisban már nekiálltak, de volt, aki két héttel államvizsga előtt. Minden verzióból tudok olyat, aki átment, és olyat is, aki nem. 
Pró tipp 2: ne most akarj a tanulási szokásaidon változtatni, vagy Pinterest szintű jegyzeteket alkotni, mert marhára nem az a fontos, hogy az, amit tanulsz, hogy adod elő az Instagramon, hanem az, hogy TÉNYLEG tudd majd a kérdésekre a választ. 
A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2018 Minden jog fenntartva!
A "mileszvelem-para"

Ha beiratkozol mesterképzésre, vagy szakirányú továbbképzésre adtad be a jelentkezésed, akkor király vagy. Ha már a tanulmányaid alatt találtál munkahelyet, még nagyobb király vagy. (Sőt, ekkor vagy a legnagyobb). De ha elmúlt a Bsc vagy vége az osztatlan képzésnek, és ott állsz a kezedben egy diplomával és HALOVÁNY LILA GŐZŐD SINCS, hogy mi legyen veled, na, hát az egy nagyon szar érzés. Mert lehet, hogy szeretted a szakod, hogy sokat tanultál, és mindent megteszel, hogy kapj vele munkát, de előfordulhat az is, hogy befejezted, mert muszáj volt, viszont rájöttél, hogy nem a te világod, vagy épp kiölték belőled a motivációt a továbbtanuláshoz, esetleg jelenleg nincs módod tovább haladni az egyetemi ranglétrán. Van ilyen, tényleg van, és nem te vagy az egyetlen, ha így jársz.
Pro tipp: adj magadnak néhány hónapnyi pihit (ha van rá lehetőséged) és addig csináld azt, amit tényleg szeretsz. Vállalj kisebb munkákat, kóstolj bele mindenbe egy kicsit, és aztán vagy visszatér a motivációd a tanulásba, esetleg egy teljesen más tantárgyba, vagy épp többet kihozol az eddigi hobbidból. Frusztrált leszel és tehetetlen a semmittevésben, már-már depressziós, ez ezzel jár, #adultlife, de és ez most nagyon nyálasan fog hangzani, de piszkosul igaz ha hiszel magadban, és abban, hogy meg tudsz élni a jég hátán is, akkor annak lesz hosszútávon is eredménye. 
Pro tipp 2: Ha úgy döntöttél, hogy egy kicsit kihagysz, és meló kell, akkor mindenre, amire egy ici-pici affinitást is érzel, add be a jelentkezésed. Eladónak, adminisztrátornak, takarítónak, call-centeresnek, stb, ami csak tetszik. Nem fogják neked kifizetni a csillagos eget, de addig is keresel egy kis pénzt, és lefoglalod magad. Sokkal egyszerűbb már úgy keresni a szakodhoz kapcsolódó melót, hogy van közben egy biztos tartalékod. 
Aztán lehet, hogy nem nekem van igazam, és én csinálok mindent rosszul.
A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2018 Minden jog fenntartva!
Ha végzős vagy, ha "útközben" vagy, ha gólya vagy, vagy pedig még az érettségire készülsz, nagyon-nagyon-NAGYON sok kitartást, szerencsét és erőt kívánok, küldöm a monitoron keresztül, tanuljátok azt, amit szerettek és élvezzétek ki az iskolai pillanatokat, mert rohadt gyorsan elmúlik. Meg a többi klisé.

Valamennyire hasznos volt nektek ez a bejegyzés? Ha szeretnétek mégtöbbet, akkor a "Hogyan legyél Gólya?" bejegyzésemet is vegyétek igénybe, nektek íródott, tiétek, ahogy csak szeretnétek. Ha pedig szeretnétek, kövessetek Instán, Facebookon vagy Moly.hu-n, Pinteresten pedig menthetitek a bejegyzés, hogy később gyorsabban visszataláljatok hozzá.

U.i.: hiányzol Szeged.

Talársapkás csibeölelős: 
                

szeptember 03, 2018 No comments
Körülbelül háromszor ültem le a géphez, és csak néztem ki a fejemből, hogy akkor én most mit is írjak bejegyzésnek? Mert az egy dolog, hogy hiányzott az írás, a gondolataim megosztása, de hogy utóbbiakat strukturált formában is képes legyek visszaadni, na hát azzal már adódnak bajok. 

Aztán jött több ötlet, ráadásul az egyik egy komolyabb, blogger-dolgot illetve életet feszegető téma, melyet szépen sorban a jövő hetekben megkaptok, viszont nem akartam egyből serious talk-kal visszatérni, így az első ötlet mellett tartottam ki. Avagy hallgassunk a megérzésekre. Vagy valami ilyesmi.
Ha már így tessékeltetett ideérni a nyár, meg a Medárd-napi 40 napos eső akkor úgy éreztem, ideje előszedni egy klasszikus és sokatok által szeretett bejegyzést azon logika elvén, hogy én is nagyon szeretem. Elegem van, hogy állandóan másra kell várnom, hogy folyton úgy kell összekönyörögnöm egyes ismerőseimtől, hogy eljussak valahova, holott egyedül születtem erre a Földre, és igenis szerezhetek élményt magamnak, még ha a társadalmi elvárások mást is mondanak. 

A tavalyi bejegyzés (IDE kattintva olvasható) az egyik legnézettebb és legtöbbet kommentált lett, ráadásul rengeteg üzenetet kaptam privátban is vele kapcsolatban, hogy mennyire igazam van, és hogy mennyire inspirál titeket. Úgyhogy jöjjön az idei is, melyet egyfajta bakancslista-kihívássá duzzasztottam magam számára is. 
A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2018 Minden jog fenntartva!
Kirándulás

Az utóbbi időben nagyon rá vagyok állva a magyarországi rejtett helyekre, melyek egy napos kirándulásnak teljesen jól kitennék. Persze, lehet, hogy bandában érdekesebb és viccesebb lenne, egyedül viszont a magad ura vagy, talán olyan apróságokat is észrevennél az adott helyen, mely más esetben elkerülné a figyelmed. Ráadásul nem kell mások idejéhez vagy igényeihez alkalmazkodnod, addig maradsz, ameddig akarsz, arra mész, amerre akarsz, és annyi képet csinálsz olyan részletességgel, amennyit csak akarsz, és közben senki nem fog a füledbe duruzsolni, hogy "mennyünk má'". Nézz szét a környékeden, biztosan vannak még olyan helyek a városodban vagy akörül, amerre nem voltál még soha, vagy csak nagyon rég. 

Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, tessék néhány az én "must see" listámból (nevekre kattintva elvisz a Google-ra):
Zsámbéki Öregtemplom
Tiszadob-kastély 
Nagyszéksósi kulcsosház 
Festetics-kastély Keszthely 
Esterházy-kastély 
Jakab-hegy kilátó
...és még naaaaaaaaaaaaaaaaagyon sok más. 

Vadasparkok, arborétumok

Szegeden négy évet laktam úgy a Vadasparknak szemben, hogy soha egyszer még csak a kapuja közelébe se jutottam. Elég gáz, és az még inkább, hogy személyekre várok, hogy összehozzunk egy délutánnyi kirándulást, pedig még a szlovák medve is előbb eljutott oda, mint én. Tudom, az ilyesmi főleg családi buli, esetleg romantikusan kézen fogva sétálgatós ügy, számomra mégis a kis fényképezőgépem az elsőrendű partner, ha ő jön velem, rossz nem lehet. Arborétumban, füvészkertben sétálni pedig az egyik legjobb feltöltődés szerintem, mind testileg, mind pedig lelkileg nagyon spirituális, pedig én aztán nem vagyok ilyen "tedd a kezed a tévére" típusú személy. Ezek a helyszínek tipikusan azok, mely esetén valószínűleg a pénztáros hülyének fog nézni, hogy csak egy jegyet kérsz, de ez ne szegje kedved. Ha te őzikéket akarsz simogatni, akkor igenis van jogod hozzá - egyedül is.
A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2018 Minden jog fenntartva!
Bútorfestés

Namost, ez elsőre furcsának tűnhet, viszont eskü meg tudom magyarázni. Biztos, hogy van otthon olyan bútor a szobádban, polc, szekrény, képkeret, amelyet már végtelenül unsz. Festékboltokban egész normális árakban lehet vízbázisú festékeket szerezni, melyekkel könnyű dolgozni, és aránylag tartós hatást lehet elérni. (#notsponz, csak már próbáltam és tényleg így van). Egy használt pólót magadra, egy pár gumikesztyű és az udvarotok teleújságpapírozása, és voilà, már kezdődhet is a Picasso-hadművelet. Elrontani nem igazán lehet, ráadásul brutál relaxáló az ecsettel mázolgatni. 

Színház

Ha a városodban van színház - szuper. Ha nincs - még szuperebb, mert így valóban kimozdulsz otthonról. Nem csak általános műveltséget segít elő, de amíg van diákkedvezményed, még jól is jársz. Ráadásul van indokod kiöltözni és jól kinézni, klasszikus darabokat is megnézhetsz, arról nem is beszélve, hogy a színházaknak van egy olyan légkörük, mely semmihez nem fogható. Ajándékozd meg magad és kapcsolódj ki egy este, mert egyáltalán nem fura egyedül színházba járni, fotózhatsz egy csomót és ámulhatsz a csodás (vagy épp kevésbé csodás) színészi játékokon. mennyire látszik, hogy imádok színházba járni? nagyon? oké
A bejegyzésben található képek @neverhood tulajdonát képezik! / Copyright © 2016-2018 Minden jog fenntartva!
Vidd el magad kajálni

Sokan még mindig ódzkodnak étterembe vagy kajáldába járni egyedül, pedig teljesen normális és emberi szükséglet a tápanyag bevitel (whoa, helló 8-as tétel). Igenis mehetsz pizzériába egy jó nagy családit bevágni, igenis mehetsz hambishoz valami jó szószban tocsogót betűrni, és igenis próbálhatsz hiperszuper cukormentes, laktózmentes, mindenmentes egészséges salátákat valami fenszi helyen. Nem. Téged. Fognak. Bámulni. Tudom, hogy mindenkinek ez a legnagyobb féleleme ilyenkor, hogy "jaj, mit gondolnak majd rólam, egyedül ülök az asztalnál, meg egyedül eszek..." Az égvilágon senkinek nem fog feltűnni, vagy senki nem fecsérel időt és gondolatot ilyesmire a másik embertársával kapcsolatban. Egyél egy jót, gondold végig a napodat/hetedet, hallgasd a környezetedben ülők érdekes beszélgetéseit és csak élvezd, hogy magadra és a finom ebédedre/vacsorádra koncentrálhatsz a sokszor felesleges bájcsevejek helyett. 

Nektek milyen programötletetek van még? Esetleg megvalósítottatok már valamilyen #alonetime programot, akár a fentiek közül is? Írjátok le kommentben itt, vagy bármelyik más platformon (Facebook, Instagram, Moly), kíváncsi vagyok, mennyire léptek ki a komfortzónátokból, mellyel engem is inspiráltok. 


Csibeölelős, nem elázós vasárnapot:

             
június 17, 2018 2 comments
Older Posts

 

  ADULTLIFE  |  MID 20'S  |  MINIMAL  


Blog Archive

  • ▼  2024 (1)
    • ▼  február (1)
      • Az utolsó bejegyzés
  • ►  2022 (1)
    • ►  szeptember (1)
  • ►  2021 (6)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (1)
  • ►  2020 (6)
    • ►  június (1)
    • ►  május (2)
    • ►  április (1)
    • ►  február (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2019 (2)
    • ►  október (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2018 (32)
    • ►  december (1)
    • ►  október (1)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (5)
    • ►  július (6)
    • ►  június (3)
    • ►  április (1)
    • ►  március (4)
    • ►  február (4)
    • ►  január (6)
  • ►  2017 (46)
    • ►  december (7)
    • ►  november (3)
    • ►  október (5)
    • ►  szeptember (4)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (6)
    • ►  június (5)
    • ►  május (6)
    • ►  március (2)
    • ►  február (1)
    • ►  január (3)
  • ►  2016 (60)
    • ►  december (7)
    • ►  november (4)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (9)
    • ►  augusztus (9)
    • ►  július (10)
    • ►  június (7)
    • ►  május (7)

Popular posts

  • 5 nyári program-ötlet, amit igenis csinálhatsz egyedül
    A világ alapvetően úgy van beállítva, hogy van egy párod. 1-et fizet, kettőt kap akciók, kettő vásárlása esetén olcsóbb a termék, két fős...
  • Az emberek furák - avagy a Rossmannban töltött egy hetemről
    Ha a blog instáján (@neverhoodsdiary) követtek, akkor nem meglepetés nektek a mai blogtéma, mert konkrétan végigdokumentáltam Instastoryb...
  • 10 dolog, amiért utálom a nyarat
    A nyár az az évszak és időszak számomra, amin mindig csak túl szeretnék lenni végre. Míg gyermekkoromban nagyjából kitöltötték a táborok...
  • Borító-vizit [2.] - szép és nyeh (majdnem) smacik
    A Várok rád értékelésénél megjegyeztem, hogy már nagyon unom ezeket a hormonálisan túlfűtött YA borítókat, főleg, ha azokban semmi krea...
  • Könyves álompasik [2.rész] - a borító istenei
    Nekem senki ne mondja, hogy nem a borítója alapján ítél meg egy könyvet. Nekem is ez az első, és sajnos mindig a szebb borítójút veszem...
  • Leiner Laura: Ég veled (Iskolák versenye #1)
    Én őszintén próbáltam rá egyet aludni, felfogni, mit is olvastam, végiggondolni minden szavat, amit le akarok írni az értékelésben, de ro...

Ennyiszer néztetek erre

Visitors

BlogLovin'

Follow my blog with Bloglovin Follow

Created with by ThemeXpose | Distributed By Gooyaabi Templates