Neverhood's Diary

Ez mocsadék rossz volt. :D Nem gondoltam, hogy valaha is fogok így bejegyzést kezdeni, de ez a könyv a mélypont olyan mélypontjára süllyedt, amihez alig találok szavakat. Szinte végig kínosan nevettem az olvasás alatt, és nem épp a vicces-, vagy a huncut jelenetek miatt. Nulla irodalmi töltet, nulla ész Anne agyában, és furcsa állapotok Mal-nál. Ennyiben össze tudnám foglalni az első gondolataimat a könyv befejezése utáni néhány percben, de azért megpróbálom ki is fejteni, mi bántja a szemem, és előre is jelezném, hogy a bejegyzés néhol 18+-os határokat súrolhat.
@weheartit  @Flo @Veronika
Kezdjük az alapsztorinál, meg úgy alapjáraton a sorozatnál. A Stage Dive könyvsorozat négy részében követhetjük soron az ugyanezen néven futó rockzenekar férfitagjainak életét, úgy, hogy minden könyv másik fiúról szól. Nagyon szeretem az ilyen típusú sorozatokat, mert nem muszáj feltétlenül sorban olvasnod a részeket, hanem kiválaszthatod a fülszöveg alapján a szimpibbet.
Hát nekem sikerült beleválasztanom a közepébe. Elismerem, nem olvastam a Lick - Taktust (első rész), ami egy Vegas-i esküvő és események után zajlik, mert eléggé kiszámíthatónak tartottam a végét, és a második rész rá is bólintott ezekre a tippjeimre. Ebben a kötetben Anne és Mal furcsa párosát és kapcsolatát követhettük végig, aminek még mindig se füle, se farka ja, de utóbbi az volt bőven, khm. Nem tudom, mit hittem, komolyan, valahogy Mal és a Molyon látható 90% elcsábított, aztán meg jól otthagyott a francba. A rész lényege, hogy Anne-nel kicseszett a lakótársa, Mal meg kissé bekattant, szóval összebútoroztak és Mal "mintha" barátnőjének fogadta Anne-t, mert egyfajta látszat-pajzsra volt szüksége.
Ti is tudjátok, hogy ebbÅ‘l mi lesz, ugye?  Hát persze, hogy jó sokat dugnak pislognak egymásra szerelmesen, és nagy nehezen beavatják a másikat a saját "titkukba".
@weheartit @ⒷⓇⒶⓋⒺ @Jazmin Mercado @maria
Eleinte nem tudtam eldönteni, hogy a sztorival, a karakterekkel, vagy magával a könyvvel van-e bajom. Ebből következett, hogy egyértelműen az írásmód az első, amibe belekötnék. Nem tudom, hogy az eredeti nyelvű írásban van a probléma, vagy a fordításban, de néha vissza kellett olvasnom, mert nem értettem, mi történik. Egyszer Ben ott volt mellettük, aztán ők egymásnak estek, de akkor hova lett Ben? Mert közben rájuk szólt, szóval ott lehetett végig, de ez logikailag nem stimmel. Aztán Reece és Mal szétverik egymást a ház előtt, de Anne csettintett egyet, és ők lekezelve elbúcsúztak egymástól. WTF? Akkora zavar van az agyamban, hogy alig tudom a leírandó mondatokat kihalászni közülük.
Egyéb híreinkből: könyörgöm, tényleg imádkozva könyörgök az égiekhez, hogy találjanak már ki valami mást a kefélés szó helyett. Annyi, de annyi szinonimája van a szexnek, a könyv elején még fel is csillant a szemem, hogy a "dugás" szót olvashatom ez nagyon fura képet festhet rólam, de mindegy, erre neeeeeem, a drágáinknak kétoldalanként kefélhetnékje támadt. Sajnos nem a házat suvickolták fel, pedig ennyi alkohol és izzadtság után szerintem rá fért volna arra is mondjuk a végén Anne végre feltakarított, ámen. Ebben a könyvben mindenki "szénné volt tetoválva" és "sakál részeg volt", amitől lassan a hajam kezdtem tépni. Nem a folyamatokkal vagy az eseményekkel van a bajom, hanem azok megírásával és a halomnyi szóismétléssel.

Még valami, a logikai buktatók. Mert ja, tök normális, hogy a szüleid beállítanak, ti meg azért még gyorsan lenyomjátok azt a menetet, ha már így alakult. Öhm, wat? A pasid vett egy házat csak úgy egy hónap után nektek. A kemény rocksztár pasid gond nélkül leküld két üveg töményet a bájos szülei előtt, akik életük legrosszabb időszakát élik, és még egy irgum-burgum sem hangzik el tőlük. És még egy halom másik dolog, amit képtelen vagyok szavakba önteni, mert annyira fájnak.
Hol csúszott el mégis legjobban az egész történet? Naná, hogy a szereplőknél.

Szereplők:
Anne olyan megfejthetetlen, hogy szerintem az írónÅ‘ is útközben találta ki, mit kellene vele kezdeni. Egyszerre akart cuki lenni nem sikerült, visszahúzódó szende szűznek tűnni pfff, még annyira se sikerült, kiéhezett fiatal lánynak tetszelegni na, legalább ez összejött, bölcs és felelÅ‘sségteljes nÅ‘vérként viselkedni mondanám, hogy legalább valamiben jó, de elolvastam a negyedik rész fülszövegét, és (szilvás)bukta, de ami végül lett, az egy önmagát sajnáltató és brutálisan idegesítÅ‘ kapuzárási pánikos kis liba, akinek alig kell bármit csinálnia, megkapta a fÅ‘nyereményt. Két mamlasz lohol utána? Pipa. Belezúg a tinédzserkori plátói szerelme? Pipa. Néha napján nincs kedve bemenni dolgozni, el van neki nézve? Pipacs. Kap egy csomó igaz barátnÅ‘t, holott Å‘ egy önzÅ‘ senki? Jepp, ez is bejött. Egyszerűen bejött neki az élet, és ehhez egyetlen magasztos gondolat sem kellett. Hiába próbálta az írónÅ‘ kissé visszafogottnak és normálisnak bemutatni, olyan mocskos szöveget adott a szájába, hogy néha még én is elismerÅ‘en biccentettem. Volt egy-két jó pillanata, tényleg, pl. a végén, mikor lecseszte Malt a pia miatt, vagy ahogy a Malra mászó kiscsajokat lealázta, és persze azt a nagyszerű pillanatot se felejtsük ki, mikor nemet mondott nem lövöm le mire, nem nehéz kitalálni. De semmi más nem volt kidolgozva vele kapcsolatban, sem a múltja, sem a kapcsolata Lizzy-vel vagy Reece-vel, és az az egy hétnyi érzelmi folyamat sem Mal-lal. A könyv befejezése után nem éreztem, hogy bármit is adott a könyvhöz, ami szívás, lévén, hogy Å‘ volt a fÅ‘szereplÅ‘. 
@weheartit @Rnrr___ @Mia J. @Oceanside Guy
Mal miatt esett a választásom a második könyvre, és vele kapcsolatban nagyon bizonytalanok az érzéseim. Aranyos, meg vicces az a kisfiús rocksztár sármja, szó se róla, néha igazán élvezetes volt, néha meg olyan volt, mint valami ragadozó, és tipikus pasi, szóval ez ellen sem lehet semmi kifogásom. Könyvpasinak megteszi, de az életben rohadt messze menekülnék tőle. Tetszett, hogy milyen jól leplezte a problémáit, és az, ahogy a dobolás valahogy jobb útra tudta téríteni. Imádtam azokat a részeket, ahol a dob és az ő kapcsolatát mutatták be, azt, ahogy teljesen átszellemülve, izzadtan, gondolkodás nélkül csodás ütemeket hoz létre. De ezek csak apró fényfoltok az éjszakában, nem igazán tudtam megszeretni, vagy bármilyen érzelmet közvetíteni felé. Enyhe dühkezelési és alkoholproblémái idegesítettek, hiába lehet ő a legjobb fej a bandából, sajnos nincs túl sok a személyiségében, ami bármit is hozzátenne a történethez.
Namegazért végig Josh Dun-t láttam magam előtt a twenty one pilotsból, azóta vagyok szerelmes a dobosokba, mióta felfedeztem a Car Radio klippjét néhány éve. A Heathensben látva meg konkrétan elolvadok tőle.
@weheartit @cffassfah @Parunipolis @Jenni♥
David higgadtsága viszont bejött, nincs kizárva, hogy miatta mégis elolvasom az előző részt. A Ferris tesók történetei igen jól körbeölelhetik ezt a kötetet, Jimmy izzó titokzatossága és David egyszerűsége talán meggyőzhet, hogy érdemes folytatnom a sorozat olvasását. Ben viszont fura, és ha nem Lizzyvel kavarna, nem is nagyon izgatna. A fiúkról nem tudtam meg annyit, hogy értékelhessem őket, vagy egyáltalán leírhassam, hogy néznek ki, ami Anne és Mal, valamint a négy fal hibája. A lényeg, hogy "szénné vannak tetoválva", és sajnos ez a kifejezés egy életre beleégett az agyamba.

És ennyi, a többiekről nem tudok írni! Szerettem Ev-et és Laurent is, Lena pedig az egyetlen épeszű karakternek néz ki, habár azért várjuk ki a harmadik részt. Amennyi időt szentelt az írónő a szexi részletekre, annyi alapján a többiekről is hozhatott volna valami többet.
Josh Dun - twenty one pilots @weheartit
A könyv megpróbált arra alapozni, hogy az utolsó negyed erős és ütős legyen, hogy az olvasó biztosan elfelejtse az addigi nyavalygást, és ez majdnem bejött. A vége tényleg szomorú, Mal nem érdemelte ezt, valóban megható és fájdalmas néhány oldalon kellett túljutnom, ami más körülmények közt talán elfeledteti az addigi katasztrófát. De nem most, és nem ennyi könyvvel a hátam mögött. Elméletileg 23-27 évesekről szól a történet, de mintha 15 évesekről olvastam volna, akik titokban kicsit belemerültek az erotikus regények fellendülő bugyraiba. Nem a legtipikusabb New Adult, pedig nagyon igyekezett az lenni.
Talán következő alkalommal, kedves Kylie!

Borító: Elcsábított a drágaság rendesen, aww. A négy könyv közül egyértelműen a kedvenc borítóm, jó a pasi, jók a tetkók, jó a tipográfia, a póz, a dobverők. Összeállt és ütős, tetszik. Kár, hogy a szexi külső üres semmit takar.

some quotes:
Vannak olyan napok, amikor úgy érzem, minden ember gyökér.

Egy férfi, aki tényleg tudja, hogyan használja a kezét, valódi kincs.

Képes lettem volna áruba bocsátani akármit, ha csak egyszer láthattam volna a meztelen seggét. A könyveimet, az e-könyv-olvasómat, a lelkemet, bármit amit kell! 


   – Amikor az ember egy vécékefével a kezében hadonászva lelkendezik, milyen hihetetlenül tiszta a klotyó, akkor szerintem éppen itt az idÅ‘, hogy átgondolja az életét.

szeptember 01, 2016 No comments
Mivel néhány napig nem lesz gépem (fogalmam sincs, hogy fogom túlélni), és a beköltözés is a nyakunkon van, így hipersebességgel igyekeztem hozni a koli-lista sorozat utolsó részét. Az elÅ‘zÅ‘ részek (itt, itt és itt) után összegzem még,  mi az, amit kifelejtettem, szükségetek lehet rá, és ti ajánlottátok. Ha még ezek után is kihagytam valamit, akkor Szenilla vagyok :D
@pinterest
- Leggings vagy olyan nadrág, amiben jól érzed magad a kollégiumon belül
- Meleg pufizokn
i télire, és nem árt egy váltás zokni sem a táskába ebbe a gyönyörű őszi-téli esős időszakban
- Esernyő/Esőkabát
- Néhány vállfa, mert a blézered és a fehér inged nem fog szeretni az összehajtogatásért

- Füles nem, nem a szamár, azt hagyd otthon, mert a szobatársaid nem feltétlen egyeznek a zenei- és sorozat ízléseddel
- Egy csomag fásli, vagy rugalmas pólya, sosem tudhatod, mikor jön jól
- Egy olyan füzet, amiből bátran szaggathatsz ki lapokat
- Illetve még egy kis füzet, amibe felírhatsz random dolgokat, amelyeknek nincs köze sem a határidőnaplódhoz sem a tanulmányaidhoz. Néha csak úgy jól jön, és pont akkor hiányzik, mikor nagyon kellene, szóval inkább legyen :)
- Elektromos, vagy bármilyen szúnyogírtó készülék! Komolyan mondom, fogalmatok sincs, milyen csodát képes tenni, ráadásul a szobatársaid is imádni fognak érte. Mi mindig éjjszakára tettük fel, mert bár hiába volt szúnyogháló az ablakunkon, ezek a kis köcsögök így is bejutottak és szétettek minket. Ha van valami, aminek beszerzését nagyon ajánlom, akkor az ez.
- Ide tenném még a csípésre való krémet, ha már megtörtént a baj.

- Egy, de inkább kettő kisebb cipősdoboz a zokniknak és alsóneműknek. Ezen mágiára én is a nyáron jöttem rá az itthoni szekrényemnél, úgyhogy szeptembertől megpróbálok valahogy uralkodni az ottani állapotokon, mert ahányszor a csajokkal egymásnak panaszkodtunk a kaotikus szekrényeinkről, mindig én nyertem. :D
- Gémkapcsok! Soha, senkinek nincs, pedig hasznos kis jószágok, csak próbáld őket lezárt dobozban tartani, különben elmászkálnak.
- Két darab minőséges cellux. Igen, bizony, kettő. Egy a kolidba, egy pedig a sulis táskádba. Szerintem a szakom felét két éve én látom el celluxszal, valahogy random helyzetekben van rá szükség, és senki nem gondolja, mekkora ereje van.
- Ugyanez a helyzet a fekete filctollal.
- Ollóra és vonalzóra akkor is szükséged lesz, ha nem mérnökire vagy matekra felvételiztél. Nagyon szeretem a "deli"-nek a kissé hajlékony vonalzóját, strapabíró és könnyen tisztítható, így ha csupa színes jegyzetekből szoktál tanulni, ő lesz a haverod.
- Egy vászonszatyor vagy bármi, ami elfér a táskádban. Életet, és táskafület menthet, ráadásul nem fogja a nejlonzacsi beborítani a szobátokat. És amúgy kissé ciki a tejet a kezedbe vinni a villamoson, mert már nem fért bele a táskádba, tapasztalatból mondom. Rossmanban a pénztárak környékén szokott lenni potom pénzért, de talán otthon is akad egy felesleges.
- Hosszabbító vagy elosztó! Hogy felejthettem ki eddig?? A legfontosabb és leglényegesebb koleszba induló alapcsomag. Hallottam már horrorsztorikat, miszerint egyes kollégiumokban tilos hosszabbítót vagy elosztót használni, mert a hálózat komolyan terhelődik, de a szobatársaimmal el sem tudjuk képzelni az életünket nélkülük. Töltők, töltők mindenhol.
- Szinte minden kollégiumban adnak ágyneműt, vagy legalább takarót, de ha be akarod magad biztosítani, akkor egy kispárnát, és egy könnyű nyári takarót is magaddal viszed, legfeljebb a szekrényben, vagy az ágy tároló részében tartod.
@pinterest
Amit ti ajánlottatok:
- Sajtreszelő
- Fürdőszobába felszerelhető polc vagy ragasztható fogas, ha a szobához saját fürdőszoba tartozik. A ragasztható fogas a szekrényetek belső felében is hasznos lehet.
- Szőlőcukor a húzós napokra
 Ne hagyd otthon:
- Telefontöltő
- Irataid
- Kulcsok
- Napszemüveg
- Papírzsepi
- Pénztárca
- Fogszabályzó :)
- Szemöldökcsipesz (sokkal több mindenre használható, mint gondolnád)
- Számológép
- Pendrive

Aminek kérdezz utána:
- Van-e vasaló a kollégium tulajdonában, amit kölcsön lehet kérni?
- Kapható-e szobára szóló szárító, vagy csak a fürdőben stip-stop alapon?
- Mi a helyzet az ágyneművel? Van rendszeres ágyneműcsere, vagy saját magad kell megoldanod?
- Hol találsz porszívót és/vagy felmosót?
- Milyen rendszeresen viszik el a szemetet a takarítók (ha vannak)?
- És a legeslegfontosabb: Mi a WIFI jelszó? :D
@pinterest
Remélem tudtam nektek valamennyit segíteni, bízom benne, hogy az alváson kívül semmiből nem lesz hiányotok az egyetemi éveitek során. Mindenkinek nagyon jó tanévkezdést, hamarosan jövök egyéb koli és egyetemi tippekkel. :)
augusztus 29, 2016 4 comments
Nehéz kritikus szemmel néznem erre a sorozatra, mert közel áll a szívemhez és még nagyobb meglepetés, hogy az utolsó két rész emelte számomra nagyjá az egésszet. Szerettem Maxon és America történetét, nem is kicsit, főleg persze a herceg miatt, de tudjátok mennyire odavagyok a tökös női karakterekért, Eadlyn pedig egész jól teljesített ebben a kategóriában. Van hibája a sorozatnak? Vagy egy tonnányi. Lehetett sejteni a végét? Lehetett, habár tiszta para volt végig. Voltak felesleges részek? Túl sok is.
Megkönnyeztem a végét? Tisztességesen. de ezt fogjuk a két napja kínzó fejfájásomra
@weheartit @Silvemisterious @konstantinariga4 @arisamotaeva
Érdekes, mikor egy lezártnak tűnő trilógiát az írónő mégis képes folytatni, ráadásul teljesen fordított szempontból. Számomra sokkal érdekesebb volt Eadlyn párválasztóját olvasni, mint Maxonét, mert Maxon esetén tudtuk, kit fog választani, könyörgöm, háborús-tündérmesés könyvről van szó. Eadlynnál csak remélni és sejteni lehetett, kit választ a végén, hogy a szívére vagy az eszére hallgat e. Fura, de mindkettő esettel meg lettem volna elégedve, sőt, a Hale-Henri-Erik-Kile négyesből bárki győztesen jött volna ki a számomra.


Innentől spoilert tartalmazhat annak, aki nem olvasta az előző részeket!!!
Szeretem, hogy teketóriázás nélkül folytatta ott a könyvet, ahol a negyedik résznél abbahagytuk. Teljes sokként tett bejelentést, majd azért finomított az esemény élén, és az Elit tagjaira kicsit több figyelmet tudtunk volna szentelni - csak arra tért ki az írónő, akire tényleg ki akart térni. Látszott, hogy több férfikaratkert már nem tud megírni, azokkal próbált valamit kezdeni, akik kiérdemelték, és így alakult ki a fenti négyes. Komolyan mondom, a könyv 70%-ig tippem nem volt, kit fog választani. 90%-nél már kezdtem elveszteni a józan eszem, 95%-nél meg szurkolásba kezdtem. Igen, kedves olvasó, egészen az utolsó fejezetig nem fogod tudni, kit választ Eadlyn, az írónő ezt tisztességesen és talán túlságosan is elhúzta. Ami zavart, hogy az események nem voltak kidolgozva, ahogy már korábban sem. Az eredeti trilógiában is leírta ugyan, mi történik, de nem voltunk ott az eseményekben, mert egy oldal alatt lezavarta a történéseket, és most is televoltunk egy csomó mélyenszántó gondolattal, de pl. a koronázás összesen két oldalt tett ki, ami azért elég kevés. Úgy látszik van, amiben az írónő nem tud javulni.
Sokan írták, hogy szerintük ez a rész szenvedő és unalmas lett. Haver, nem tudom, ugyanazt a könyvet olvastuk e, de számomra pont akkor jöttek a legnagyobb meglepetések, mikor leült volna a sztori. Komolyan, számított bárki is Hale bejelentésére? Vagy a felbukkanó rokonra? Vagy netalántán egy igazi Illéára? Koppant párszor a padlón az állam, az egyszer szent. Megkaptuk a régi szereplőket, megkaptuk az újakat, kaptunk egy csomó fontos és tanulságos gondolatot, és egy megtört Eadlynt. Amit az utolsó rész igényelt, azt meg is kaptuk, de sajnos nem többet, és szerintem ez az, amitől a legtöbb olvasó csalódott. Minden pozitív hozzáállásom ellenére én is.
@weheartit @fernanda_ontiveros @anna_juul_rasmussen @Kathy2161
Szereplők:
Eadlyn a nagybetűs QUEEN, már az előző részben is az egyik kedvenc női karakteremmé nőtte magát, és ez most sem változott. Igenis kell ez a beképzelt, néha köcsög stílus ahhoz, hogy tekintélyt szerezz magadnak, ráadásul nem lehetsz egyszerű ember, ha az egész országot kell irányítanod. Jellemfejlődése lenyügőző, az írónő folyamatosan hántolta le róla a rétegeket, amire hatalmas szükség volt, mert Eadlyn nem csak Illéa, de a könyvmolyok szívét sem nyerte el igazán. Nem éreztem azt, hogy egy szerelmi háromszög (vagy ez esetben ötszög) közepén lenne, racionális és ésszerű döntéseket próbált hozni, és az utolsó pillanatig is az eszére hallgatott, nem pedig a szívére. Azt nézte, mi a jó a királyságnak, nem pedig önmagának, és azért ez elképesztő Kiera-tól, hogy bevállalt egy ilyen húzást. Míg az előző részben a tündöklése volt a lényeg, most a valódi felnőtté válása. Nézzetek meg a jelenlegi királynők közt bárkit, egy gyenge vagy cuki-muki nőt sem fogtok találni, hanem mindegyikükben az elszántságot, Eadlyn Schrave pedig pont ezért megfelelő a szerepre, amit születésétől kezdve magával hordott.
Lényeg a lényeg, örülök, hogy belevágtam az Eadlyn szemszögéből írt részeknek, sooooooookkal jobban szerettem, mint Americát annó, és bár szeretném úgy vélni, hogy a sorozat méltó lezárát kapott, sajnos nem így történt.
ha lányom lesz, Penryn lesz, ha még egy lányom lesz, az meg Eadlyn :D
@weheartit @arisamotaeva @beatriz_caiola @aleynazsoyy
Szerintem a legnagyobb kérdés végig az volt, hogy Kile vagy Erik, Erik vagy Kile, vagy van e egyáltalán olyan, hogy Erik? Az a vicces, hogy nagy Erik szurkoló voltam, aztán mikor neki állt jobban a szénája, átpártoltam Kile mellé. És ugyanígy fordítva, ha Kile tűnt befutónak, újra Eriknek kezdtem drukkolni, szóval ember legyen a talpán, aki kettejük közt tud dönteni, ráadásul úgy, hogy ott egy nagyon édes és rendes Hale a képben, és egy nagyon igyekvő, nagyon türelmes és nagyon akaró Henri is. Nem tudok a fiúkról külön-külön írni, mert mind csupa spoiler lenne, de annyit elárulhatok, hogy mindegyikük egy apró napsugár a történetet tekintve, és mind azt kapták, ami igazán kijárt nekik.
Amit pedig az írónő Hale-lel alkotott, aztarohadt, nagyon tisztelem érte és a bátorságáért, amiért bevállalta, nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek, de éjjel kettőkor úgy fejbevágott, hogy adott még egy órányi erőt az olvasáshoz, szóval ja, Hale csattanója tényleg jó nagyot szólt.
@wehertit @Silvemisterious @niloofarmrn
Marid Illéa számomra nem volt meglepetés, egyből rájöttem, mit tervez, teljesen átlátható volt, még ha az írónő igyekezett is csűrni-csavarni a dolgokat. Ez színtiszta politika és hatalom kérdése, amiből elég sokat kaptunk a könyv során, néhány háttérsztorit és a palota falain kívül történő eseményeket, amire szükség is volt, Marid pedig mind hozta ezeket magával. Legsokatmondóbb jellemzésem az lehetne róla, hogy egy dög.

Maxon továbbra is a hercegem, mindig az marad, mondjuk kicsit piszkál, hogy a befejezés előtt néhány oldalon kellett minden nagy titokba beavatni a lányát, dehát ilyen drámás ez a család. Továbbra is az egyik legerősebb és legszebb szerelem közte és America közt van a könyvtörténelem során, az az odaadás és valódi házastársi bajtársiasság wow, ezt mond ki hangosan egymás után többször, kész nyelvtörő igazán szép és dicsőítendő.
@weheartit @mineb4any1else
Aspenre szükség volt, nagyon örülök, hogy még mindig ott van és szerethető. Imádom, hogy a kissé idegesítő és önző fiúból egy igazi férfi lett, aki bármi baj is legyen, megvédi a királyságot és a királynőt. Aspenre több szükség volt, mint azt valaha is hittem volna.

Annyi a szereplő ebben a könyvben, hogy képtelenség róluk egyenként írni. Sokan visszatértek a régi részekből, számtalan új érkezett, de csak a lényeget ismerhettük meg kicsit jobban, hála a jó istennek, különben még több pótlékkal lett volna kitömve a könyv.
Szép és jó, és a karakterek is jók, de akkor mi a probléma a könyvvel?
A vége. Nem az izgalmak, nem a választás körül történő dolgok, mert azok szerintem izgalmasak és mesteriek lettek, hanem minden más, ami körülveszi a Párválasztót. Mi lesz Kaden-nel? Vagy Henrivel? Mit súgott Erik Eadlyn-nek? Hogy boldogul Hale vagy Ead? Mit tesz ezek után Marid? Mostmár minden happy lesz a királyságban, és boldogan vigyorognak majd a leendő királynőre és miniszterelnökre? Mi lesz Ahrennal -nel? Franciaországban? Miért az utolsó öt oldalon kellett Eadlynnek megtudnia a szülei történetének egy részét?
És ezek azok a kérdések, amin kissé megbicsaklik a könyv ez ám a szófordulat, aztamindenit, nagyon belendültem ma.
El van kapkodva a befejezés, nem is kicsit, és ez nagyon elszomorít. Ha tudnám, hogy lesz még egy rész, egy rossz szót nem szólnék, végtére is, ott majd minden kiderülne. De ez egy befejező, lezáró kötete volt egy kisebb univerzumot bemutató sorozatnak.
Sokan azért is csalódottak, mert a könyv nem adta vissza az első rész hangulatát, amivel speciel nem értek egyet. Minden könyvnek megvan a saját varázsa (még az Elitnek is, pedig az pocsék lett), lehetetlen Eadlynt és Americát összehasonlítani, akik teljesen más múlttal és felfogással rendelkeznek. A korona szerintem hozta A koronahercegnő szintjét, sőt, kicsit jobb is volt, máshoz pedig nem kellene hasonlítgatni. De nem vagyok irodalmi kritikus, ez teljesen szubjektív vélemény.
Az érzelmek leírása sem a legjobb, de ezt már megszoktam, az írónÅ‘ csak nagy ritkán tud teljesíteni az érzelmi szálak körül, Maxon és America esetén is csak a harmadik részben mutatott fel valami igazán mélyet, ehhez hozzá kell szokni, itt is durr-bele szerelmet dobott elénk a könyv második felében. Ez sajnos Kiera hibája, mert a történetben volt bőőőőőőven potenciál, az oldalakat sem korlátozta senki, szóval ezt csupán az írónÅ‘ nem használt ki. 
Annyi minden történhetett volna még. Illéából semmit nem láttunk, semmit nem is tudunk. Milyen más (akár eltitkolt) rokonaik vannak még a királyi családnak? Milyen az akkori Párizs? Mit tettek volna az emberek, ha Eadlyn mondjuk látogatóba indul néhány városba? Mire gondolt America, mikor néha elment a régi szobájához?
Értitek, mire akarok kilyukadni, ugye? A könyv alapsztorijából rengeteg, de tényleg rengeteg dolgot ki lehetett volna hozni, annyit, amennyiből szerintem vagy 10 részt meg lehetett volna írni. Arról nem is beszélve, hogy amik le voltak írva, azok sem voltak kifejtve, csak suhantunk tovább a naplementébe.

Kettős érzésem van ezzel a könyvvel kapcsolatban, valószínűleg csak hetek múlva tisztázódik bennem végleg, hogy tetszett-e vagy sem. Szeretem és védem, közben pedig bántja a szemem a sok hibája. Közel áll hozzám ez a sorozat, mindig is szeretettel fogok rá gondolni, de az írónő ne kerüljön a szemem elé, mert nagyon haragszok rá :D
Néhány fanart borító, melyekért odáig vagyok. Az utolsó kettő szerintem mindent visz.
Borító: M-I-É-R-T????? Annyi jó terv volt, annyi jó rajongói verzió, miért ezt kellett választani? Miért lila? Még csak nem is a csaj zavar, és nem is a ruha, mert az csodás, hanem a szín és úgy összességében a kép. Kár.

some quotes:
"– Hallgass a lányodra – tanácsolta apa. – Nagyon okos gyerek. TÅ‘lem örökölte.
– Nem akarsz inkább tovább aludni? – tudakolta színtelen hangon anya."

"– Remekül elvoltam, amíg nem kedveltelek. Remekül elvoltam úgy, hogy senkit sem kedveltem." (<-- Tipikus én)
"– Ugggyan már! – fordult felé apa. – Mit tudsz te arról, hogyan kell férjet választani? Amikor utoljára kísérleteztél a dologgal, engem akasztottál le magadnak.
Anya elmosolyodott, és belebokszolt a karjába."

 "Az igazság azonban az, hogy a szerelem épp annyira végzet kérdése, mint tervezésé, épp olyan szépséges, mint amilyen katasztrofális dolog."

"– Nem mintha dühítene, hogy kedvellek… pedig tulajdonképpen igen.
Elnevette magát.
– Tényleg bosszantó lehet."

Egy kis U.I.: Aki még nem olvasta volna esetleg a sorozatot, annak szeretném meghozni hozzá a kedvét néhány szépséges képpel. A nagy rajongótábornak köszönhetően a Weheartit is tele van mesésebbnél mesésebb képeknél, így néhányat itt hagyok nektek :)



Ide kattintva tovább nézelÅ‘dhettek  :)
augusztus 26, 2016 No comments
Newer Posts
Older Posts

 

  ADULTLIFE  |  MID 20'S  |  MINIMAL  


Blog Archive

  • ▼  2024 (1)
    • ▼  február (1)
      • Az utolsó bejegyzés
  • ►  2022 (1)
    • ►  szeptember (1)
  • ►  2021 (6)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (1)
  • ►  2020 (6)
    • ►  június (1)
    • ►  május (2)
    • ►  április (1)
    • ►  február (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2019 (2)
    • ►  október (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2018 (32)
    • ►  december (1)
    • ►  október (1)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (5)
    • ►  július (6)
    • ►  június (3)
    • ►  április (1)
    • ►  március (4)
    • ►  február (4)
    • ►  január (6)
  • ►  2017 (46)
    • ►  december (7)
    • ►  november (3)
    • ►  október (5)
    • ►  szeptember (4)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (6)
    • ►  június (5)
    • ►  május (6)
    • ►  március (2)
    • ►  február (1)
    • ►  január (3)
  • ►  2016 (60)
    • ►  december (7)
    • ►  november (4)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (9)
    • ►  augusztus (9)
    • ►  július (10)
    • ►  június (7)
    • ►  május (7)

Popular posts

  • Leiner Laura: Emlékezz rám (Iskolák versenye #3)
    Lehet, hogy eltűntem, lehet, hogy oka van annak, amiért nincsenek bejegyzések... De komolyan azt hittétek, hogy LL kritika nélkül maradto...
  • University life (5.) - Hogy éld túl az elsÅ‘ hetet?
    Annyira szeretitek ezeket az egyetemi-kollégiumi bejegyzéseket, én pedig annyira szeretem írni őket, hogy az augusztusi kedvenceket kiha...
  • Az öt legidegesítÅ‘bb influenszer
    Nos hát igen, úgy néz ki, továbbra sem tudok leszállni az influencer-problémás vonatról, ami egyébként számomra is teljesen érthetetle...
  • Az emberek furák - avagy a Rossmannban töltött egy hetemrÅ‘l
    Ha a blog instáján (@neverhoodsdiary) követtek, akkor nem meglepetés nektek a mai blogtéma, mert konkrétan végigdokumentáltam Instastoryb...
  • Mit csinálj karanténban? - a kliséken kívül
    Ha kimaxoltad már a pinterestet, beleuntál a nyelvtanulásba, kinézted a Youtube összes videóját és a kenyérsütés is már albán pék módjára...
  • YA klisék, amiktÅ‘l a falra mászok - 1. rész
    Isten látja lelkem, nagyon szeretem a Young Adult könyveket, de hogy a hajam is kihullik némelyiktől, azt is kénytelen vagyok aláírni. Im...

Ennyiszer néztetek erre

Visitors

BlogLovin'

Follow my blog with Bloglovin Follow

Created with by ThemeXpose | Distributed By Gooyaabi Templates