Leiner Laura: Ég veled (Iskolák versenye #1)
Szóval az asztalra csaptam, és beszereztem, majd nem egész másfél nap alatt kivégeztem az első részt. Oh. My. God.
"Újvári Hanna a tinik megszokott életét élte egészen egy évvel ezelőttig, egy családi tragédia azonban mindent megváltoztatott. Most apukájával kettesben tölti a hétköznapokat, és rég nem a korosztályának átlagos problémái foglalkoztatják.
Miután átveszi a tizenegyedikes bizonyítványát, az évzáró után váratlan felkérést kap az igazgatótól: részt vehet egy iskolai versenyen, ahol kiváló matekosként főleg a logikai feladatok megoldásában számítanak rá.
Hanna környezete ragaszkodik hozzá, hogy elmenjen a megmérettetésre, így a Szirtes Gimnázium négyfős csapata elindul az Iskolák Országos Versenyére."
Kegyetlenül őszinte leszek, mint mindig, mikor könyvről, és kifejezetten LL könyvről van szó (ennek kiemelésére azért van szükség, mert a lelkem elfogult az írónővel kapcsolatban, az agyam viszont nem teheti ezt meg a blog miatt.) Láttam, hogy jön a könyv, láttam a borítóleleplezést és vártam, milyen sztorival jön most az írónő. A fülszöveg pedig nem győzött meg. Egyszerűen nem fogott meg, nem vártam azt, hogy fhúúú, én ezt most olvassam, hogy lecsapjak rá már a megjelenés napján. Az volt az érzésem, hogy a sztorit már olvastam vagy láttam filmen, szomorú YA, iskolai verseny kocka csajjal, táborozás, tutira szerelem (az nem maradhat ki), gimi. Komolyan, másnak nem unalomig ismerősek ezek az alappillérek?
Már eltelt egy hónap a kiadás óta, szándékosan nem olvastam végig egy értékelést sem róla, mert nem szeretem, ha 1. spoilereznek az emberek, 2. befolyásolnak és megingatnak, mielőtt még a kezembe kerülne az adott olvasmány. A rövid véleményeket azonban végigpörgettem, és nem tudom, hogy az Akkor szakítsunk! óta volt e ennyire megosztó LL könyv. Mondjuk Molyon még így is tartja a 96%-ot, de azért van az értékelések közt minden, mint a szabadkai ócskapiacon.
Másfél nap alatt kiolvastam. MÁSFÉL! Úgy, hogy még mást is csináltam mellette, szerintem elég sokat elmond arról, hogy mennyire akartam tudni, mi történik Hannával és a táborban. Mert bár versenynek van titulálva a lightos Éhezők viadala, és csak úgy potyognak ki az emberek, azért ez egy elég luxus, fenszi tábor, millió kölökkel meg kisegítőkkel, meg gonosz csoporttal, meg fiúval, akiben nem bízhatsz, és a fiúval, akiben meg első látástól bízol. A feladatok váratlanok és vegyesek, egyes történések elég kiszámíthatóak - mások szerencsére full suprise bitch - , a karakterek pedig továbbra sem túl bonyolultak. És ezzel el is érkeztem a könyvről való véleményemhez.
Az írónő most inkább a biztosra ment, nem mert kockáztatni, hozta a régi nem túl sok tulajdonsággal rendelkező karaktereit, akiket felturbózott és új köntöst, nevet adott nekik. VISZONT! Az értelmiségi részét hozta el, hála a magasságosnak, ami RENGETEGET segített a könyvön és azon, hogy kicsit komolyabban vegyük a történetet, és a történet is önmagát. Nincsenek Aszédék, vagy rockerek, nincs Virág a null IQ-jával, nincs nagyképű Nagy Márk, vagy hiperaktív Zsófi a Bábelből. Van egy teljesen normális, teljesen álomszerű Kornélunk (ilyen pasi nem létezhet, de ha van, akkor stipistopi), egy Máténk, akiből két irányt néztem ki már a legelső mondatától, és valóban az egyik lett végül, Lóri, aki nekem tiszta SZJG Zsolti, és épp ezért imádom, ártatlanul cuki, Zsombi, akit agyoncsapnék egy rohadt lapáttal, olyan rohadtul idegesítő, Bernadett, aki csendes, és sokkal okosabb, mint amilyennek tűnik (ő még okoz meglepetést szerintem), Csenge, aki a cuki és jótét faktor a történetben. Ja meg Titanilla tanárnő, de ő szerintem csak a komoly szituk oldására van, szerencsére nem is túl sokszor.
És Hanna. A legjobb, legnormálisabb, leginkább felnőtt és legtöbbrétűbb LL karakter az eddigi évek és könyvek során.
Hanna viszi a hátán az egész sztorit, tény, az ő jellemfejlődésének és "továbblépésének" története ez, és annak viszont nagyon jó. Hanna szubkultúra tekintetben kocka (volt), vág az esze, és a saját bőrén tapasztalta meg, mennyire szívás az élet és mennyivel fontosabb dolgok is vannak a világon, mint tökéletesre fejleszteni egy Musical.ly videót. Nem tudom, azok az olvasó tizenévesek, akik még nem találkoztak a halál mivoltával közvetlen családtag révén, mennyire tudják majd érteni és átérezni Hanna helyzetét, de nagyonnagyonnagyon bízom benne, hogy picit legalább végiggondolnak mindent, amit az írónő az agyukba próbál préselni a fő karakter gondolatain keresztül. A lány valóban egy felnőtt karakter, aki próbál az apjáról és a szerintem nagyon cuki és menő nagymamájáról gondoskodni, csak közben valóban elfelejti, hogy 17 évesen nem étrendtáblázatot kellene csinálnia, hanem pletykálnia, szerelmesnek lenni, hibáznia és a tinik megszokott hülyeségeit csinálnia. Tényleg, ha valakiről ebben a könyvben, akkor Hannáról kisregényt tudnék írni és csak szuperlatívuszokban beszélni. Erős lett ez a karakter, nagyon erős. *két kezét összetéve hálát ad az égieknek*
Kevesebb poén van benne, lévén, Hanna sem a vidám korszakát éli, viszont amik vannak, azok hihetetlenül jók. Titanilla tanárnő meg Kocsis, az igazgató szerintem hatalmas mosolyfaktorok, a trollkodó kommentelőkről nem is beszélve, némelyiken konkrétan sírtam a röhögéstől. Amúgy meg gyerekek, kell #párnaplábnap. :D megértitek
A helyszínleírás, a szituációk, a versenyfeladatok nagyon erősek és nagyon jók, Hanna gondolatai és önmarcangolása az miatt, mert néha jól érzi magát, szintén fullosan reális és átélhető, illetve az apjával való kapcsolata számomra egy borzasztóan erős pont az egész könyvet tekintve. Tetszett basszus, most mit mondjak, kritika ide, kritika oda, realitás kidobva az ablakon, nekem az egyik kedvenc LL könyvem lett az Ég veled, és nagyon várom a következő részt, mert amúgy meghülyülök, hogy mégis ki fog nyerni. Mert egy pillanatig sem veszem biztosra, hogy a pirosak. Se az aranyak. Se a feketék. A sárgák meg ne merészeljék.
Borító: Tetszik, szerintem rendben van, csak hozzá kell szokni hogy nem agyonmatricázott, emó stílusú furika borítójú könyveket kapunk.
Kedvenc karakter: Hanna. Ilyet is ritkán élünk meg, hogy a női karakter a kedvencem, ráadásul még a főszereplő is.
Kedvenc köcsög karakter: Spoiler lenne, így nem árulhatom el.
Kedvenc pasi karakter: krnl1111 és Lóránt. Ő szegénykém csak cuki :D
Kedvenc rész: I dunno, talán az arany csapatos lányok és a mosókonyhás jelenet. Az olyan #yougogirrrrl
Kedvenc versenyszám: Az első egyéni, nekem az olyan izgin érdekes volt. :D
Legidegesítőbb karakter: Zsombi. Üssük agyon.
Legidegesítőbb karakter: Zsombi. Üssük agyon.
Ti olvastátok már, vagy esetleg meghoztam/elvettem a kedveteket tőle? Lécci írjátok meg kommentárban, azért ez elég komoly visszajelzés lenne nekem is :D Az Szjgerek, #márkerek, meg nem tudom, mi az Ég veledes fanok neve egyelőre azért kíméljenek, vagy pedig legyenek tisztába a kulturált véleménynyilvánítás fogalmával, köszönöm.
Egyébként pedig kövessetek Molyon vagy a Neverhood's Diary Facebook oldalán, Instán pedig nézhetitek, épp merre járok.
Some quotes:
„Gyerekek, mi ez a stílus? Kulturáltan kommenteljetek! Joós tanárnő”
„Tanárnő! Miért buktatott meg???”„Megbuktatott? És nem tudtad előre megjoósolni?”
"A tavalyi évben például a Balatonon volt megrendezve, így az odaérkező csapatok negyede ki is esett, mert nem tudtak úszni a versenyzők.-És ez, hogy derült ki, belefulladtak? – kérdezte a nagyi"
„Takács Titanilla történelem-tanárnő… Ennyi t betűt bakker”
"– Igen vagy nem? Ostromolják a csajomat? – Nem – feleltem. – Mérnem? Jó nő – sértődött meg egészen érthetetlen okból kifolyólag."
"Aha. Elég nagy szerencse, pont most vagyok itt ma először, egyáltalán nem jártam itt egy órája, és jöttem vissza most azért, hátha itt talállak."
"– Mi volt az egyetemen? – érdeklődtem.– A szokásos fohászkodások és könyörgések. Vizsgaidőszak – mosolygott."
PINTEREST
8 comments
Na jó, fekszek a röhögéstől :'DDDDD
VálaszTörlésÜgyes voltál nagyon drágám, szép értékelés ^^ <3
Hát köszönöm ^^ :D
TörlésNajó nekem kell ez a könyv:D De csak mert ennyire meghozta a kedvem ez a bejegyzéss:D
VálaszTörlésSzerintem tetszene neked :D Én meg megyek, kezdem újraolvasni. Hiányzik :DDDD
TörlésA Bábel óta vagyok nagyon kiábrándulva Laurából, de most ezt a posztot olvasva kedvet kaptam ehhez a könyvhöz, nagyon kíváncsi vagyok, mit alkotott már megint. :D
VálaszTörlésMár olvasás közben is gondolkodtam rajta, hogy rád írok, hogy olvasd majd el, ha lesz időd, mert szerintem te nagyon fogod érteni Hanna karakterét. Aztán lehet, nincs igazam :D
TörlésAmúgy tök vicces, akárhogy olvasom, szerintem tökre lehúztam az egész szerencsétlen könyvet, de akkor mégis átjön a sorok között, hogy azért király az egész. Örülök nagyon, ha pozitívnak érzitek :D
Nagyon korrekt és szórakoztató bejegyzés lett! Eddig nem olvastam a blogod de ezután szerintem átnézem. :)
VálaszTörlésKöszönöm, igyekeztem minden aspektusból megfigyelni a könyvet, de mégsem spoilerezve megírni az értékelést. Remélem tetszeni fog a többi blogbejegyzés is, de már most köszönöm, hogy ezt végigolvastad, jól esik ^^
Törlés